5000 Szolnok, Malom u.22
 

Látogatottság: 20850
Telefonszám/Telefax:  56/377-320

View Larger Map

A projekt:
Ifjúsági Közösségi Ház, - Módszertani központ kialakítása
Korábban óvodai funkciót ellátó ház átalakítása, felújítása és működtetéséhez szükséges eszközök beszerzése ifjúsági közösségi funkciók ellátására
Enyhe és középsúlyos értelmi és halmozottan fogyatékosok nappali ellátására alkalmas infrastruktúra kialakítása
A pozitív gyermekfejlesztési modell (PYD) továbbfejlesztésére olyan intézményi környezet kialakítása, amely lehetővé teszi és nevelési légkör és fejlesztő hatások érvényesülését.

A projekt bemutatása:
2008 áprilisában az önkormányzat a megnövekedett kliensi illetve szakmai igények miatt egy új ingatlant jelölt ki a klub működtetésére, amely egy korábban óvodaként funkcionáló, kertes, 227 m2-es ház a lakótelep szélén.
Figyelembe véve a környezet stratégiai helyzetét, a klientúrát jelentő ifjúság helyzetét, az ifjúsági közösségi terek hiányát, valamint a fogyatékosok nappali ellátására alkalmas intézmény hiányát, az intézmény alapfeladata az esélyegyenlőség biztosítása (ezen belül is a társadalmi hátrányok csökkentése az integrált: roma, fogyatékos, speciális bánásmódot igénylők, interkulturális programokon keresztül, illetve a közösség és együttműködés fejlesztése. (ezen belül a helyi kisközösség megerősítése, a lokális problémamegoldó kapacitás építése és fejlesztése hozzájárul a bővülő helyi: települési, településrészi kezdeményezések, közösségi programok megerősödéséhez és a jelenleginél erősebb ifjúsági civil szféra kialakításához.
A jobb szakmai együttműködés és a hatékonyabb munkamegosztás a régió ifjúsági szakemberei között a hatékonyabb kommunikációt és információáramlást erősíti, s ez a kommunikáció döntően a hálózati (network) módszerek alapján valósulhat meg. Az együttműködéseken belül sajátos kitörési irány az interszektoriális kapcsolatok fejlesztése.

A fejlesztés célja:
Multifunkcionális ifjúsági közösségi tér kialakítása a veszélyeztetett gyermekek és fiatalok számára.  (egyidejű 50 fő)
A korábban óvodai funkciót ellátó és belső kialakításában hiányos épület átalakításával, felújításával, és a szükséges minimális bővítéssel, valamint berendezésével és felszerelésével az új funkciók ellátására alkalmassá válik. Létrejön egy a jelenleginél alkalmasabb Ifjúsági Közösségi tér/Ház, ahol a kliensi és a szakmai igényeket maradéktalanul ki lehet elégíteni.

Belső elrendezésében a közösségi programok lebonyolítására alkalmas többfunkciós helységek és elrendezés kialakítása történik az alábbiak szerint:
• Játékterem/foglalkoztató
• Számítógép/internet terem
• Fejlesztő szoba
• Társalgó/étkező
• Konyha
• Egyéb kiszolgáló helységek (iroda, eü. szoba, raktár, mosdók stb.)

Új alapterület 235m2
Funkcióbővülés + 4
• Enyhe és középsúlyos értelmi és halmozottan fogyatékosok nappali ellátása
• Pozitív gyermekfejlesztési modell (PYD) továbbfejlesztése
• Módszertani kutatások, transzfer intézmény
• Oktatás, fejlesztő felzárkóztatás
Foglalkoztatottak száma 18-ra nő
Egyidejű férőhely kapacitás 50 főre nő

A fejlesztés másik célja, hogy az intézmény alkalmassá válik a pozitív gyermekfejlesztési modell (PYD) továbbfejlesztésére, a reszocializációs módszertani kutatásra, a módszertan kifejlesztésére és hazai terjesztésére, a tapasztalatok átadására.

A fejlesztés harmadik célja, hogy megteremtődik az enyhe és középsúlyos értelmi és halmozottan fogyatékosok nappali ellátásának és szociális foglalkoztatásának infrastrukturális feltétele. (egyidejű 20 fő)

A fejlesztés hozzájárul az UMFT országos területi céljai közül a városok belső környezeti, társadalmi problémáinak kezelése célkitűzéseihez. A projekt közvetett térségi/települési hatása, hogy kapcsolódik a Szolnok Város ifjúsági koncepciójához, az ifjúsági közösségi terek településen belüli hálózata létrehozási elképzeléséhez.

Projekt fő tevékenységei
1) előkészítés
2) átépítés/felújítás
            berendezés/felszerelés

Célcsoport:
1, Sajátos nevelési igényű gyermek és fiatalok. A családi kapcsolat felbomlása, az intézményi kapcsolatok működésének hiánya és az élethelyzettel kapcsolatos szükségletek kielégítésének hiánya alapján jelentkező norma/értékkonfliktusokkal terhelt és különböző, a család funkcióját helyettesítő kockázati színtereken, magánosan, vagy csoportosan, szubkultúrában megjelenő gyermekek és fiatalok, valamint bármely korosztályi fiatal, amely érdeklődik a programok iránt, és elfogadja az integrált programok sajátosságait.
A lakótelep épített környezeti és szocio-kulturális összetételéből adódóan sok az értelmes elfoglaltság nélkül, utcán csellengő fiatal. Erős csoportkohézió és csoportnyomás alakul ki náluk. Jellemző, hogy családjaikban feszült a légkör, így a gyerekek inkább eljönnek otthonról, s hogy feszültségüket oldani tudják, indulataikat levezethessék sokszor agresszívek.
2, Kisebbségi (cigány) gyermekek, fiatalok
A lakótelepen nagy számban élnek roma családok, zömük munkanélküli. Gyermekeik gyakran menekülnek otthonról, a családi összetűzések italozás miatt. A népes számú fiatal a lakótelepi lakásban nem férnek el. Ezért az utcán töltik idejüket
3, Enyhe és középsúlyos értelmi és halmozottan fogyatékosok
A fogyatékos fiatalokat nevelő szülők különösen nehéz helyzetben vannak, hiszen a lakótelepen nincs olyan ellátórendszer, ahol gyermeküknek felügyeletet biztosíthatnak, szabadidős integrált tevékenységbe bevonódhatnának és fejlesztésükkel is foglalkoznának. Felügyeletüket saját maguknak kell megoldaniuk, ami lehetetlenné teszi a munkába állásukat, és kockáztatja a létfenntartásukat.

Közvetett haszonélvezők, a célcsoport családjai, a lakótelep egész közössége, a szociális és oktatási szférában dolgozó szakemberek.

 A projekt előkészítése - felismerve a fejlesztés illeszkedését a város ifjúságpolitikai koncepciójába - Szolnok város vezetésénél még 2006-ban egyeztetéssel indult.
2008 márciusában a közgyűlés jóváhagyta a volt óvodai ingatlan tartós bérletbe adását, azt követően a szükségletelemzés, majd a felújítási, átépítési műszaki kivitelezési tervek elkészíttetése (az állapot felmérés és az új elvárások figyelembe vételével) következett.
A megváltozott munkaképességű alkalmazottaink foglalkoztatása akkreditációhoz kötött, így egyeztettünk az akkreditációt végző hatósággal az építési követelményekről, a Munkaügyi Központtal a megnövekedő létszámra vonatkozó támogatás további biztosításáról, az akadálymentesítés kialakításáról.

A korábban óvodai funkciót ellátó és évek óta üresen álló, valamint belső infrastrukturális felszereltségében hiányos (fűtés, villanyhálózat, mellékhelységek) épület átalakításával, felújításával, és a szükséges minimális bővítéssel, valamint berendezésével és felszerelésével az új funkciók ellátására alkalmassá válik.
Az Ifjúsági Közösségi Ház berendezésével/felszerelésével alkalmassá válik a kliensi és a szakmai igények kielégítésére.

Enyhe és középsúlyos értelmi és halmozottan fogyatékosok nappali ellátása
A felnőtt pelenkázó a speciális tisztálkodási igény kielégítéséhez, míg az. Eü. szoba a kliensek rosszulléte vagy eü. problémáihoz (pl. epilepszia) szükséges. A közös használatú további helységek kialakítása már az A funkciónál megtörtént (fejlesztő foglalkoztató, számítógépes szoba, mozgássérült WC stb.).

Módszertani központ infrastukturális feltételeinek kialakítása
A felújítás, építés, akadálymentesítés az ÉME illetve valamennyi építőipari szabványnak megfelelően készül.
A projekt monitorozását a PCM módszer folyamata mentén végzi a projekt menedzsment, és a konzorciumi partner.
A projekt menedzsment több évtizedes tapasztalattal rendelkezik projektek tervezése, lebonyolítása, pénzügyi folyamatainak kézben tartása vonatkozásában.

A projekt eredménye komoly többlet értékkel rendelkezik az alábbiak szerint;
• A létrejövő infrastrukturális adottságok multifunkcionális jelleggel többféle program, így integrált programok lebonyolítására is alkalmasak.
• Az enyhe és középsúlyos értelmi és halmozottan hátrányos fiatalok számára új nappali ellátó infrastruktúra épül ki.
• Lehetővé válik a pozitív gyermekfejlesztési modell (PYD) reszocializációs módszertani kutatása, a módszertan kifejlesztésére és hazai terjesztése.
Az intézmény munkavállalói (18 fő) maguk is megváltozott munkaképességűek lévén a rehabilitációs munkavégzés lehetőségével jelentős többlet értéket jelentenek.